Régen, a Ricoh KR-5-ömhöz még járt egy kis műbőr tok, amibe beletehette az ember a gépet, ha nem akarta kitenni a környezet szeszélyeinek. Amikor két éve megvettem a Canon D60-ast, a megvásárlandó kiegészítők listáján első helyen szerepelt valami, amiben tárolható és szállítható a gép, objektív és egyéb apróságok. Mintegy másfél évbe telt, mire megtaláltam a nekem megfelelő táskát.

Mint sok más dolog a fotózásban, a táska választása is személyre szabott. Ezt az örök igazságot az első táska beszerzésekor még nem tudtam, és vakon megvettem az elsőt, amely úgy tűnt, hogy be tudja fogadni a D60-ast, a rátett elemtartóval és a 28-135 IS obit (az igazat megvallva az állvány választás volt a másik ilyen mizéria, amiből sokat tanultam). Remélem az Olvasó számára is hasznosak lesznek azok a tapasztalatok, melyeket az elmúlt két év során szereztem.

Egy óriási piros Canon logóval ellátott oldaltáska volt, a váz magasságának megfelelő 15 centis belmagassággal. Kényelmesen elfért benne a 28-135, akár még a vázra téve is, tisztítószerek, polárszűrő, távkioldó. A logóról valahogy a "drága digitális gép – lopj el" érzés tükröződött, így azt iziben le is operáltam. Körülbelül fél évet használtam, amikor elkezdett körvonalazódni, hogy merre fejlesztem a felszerelést. Ekkor kezdődtek a gondok. A 24-70/2.8 még elfért benne, de a 70-200/2.8 IS-t már sehogyan sem sikerült beszuszakolni az egyéb kis apró kiegészítőkkel együtt. "Nagyobb táskát kell venni" tört rám a felismerés. De melyiket? És mégis mekkorát?

Vettem egy Lowepro Dryzone 200-at, mondván, hogy úgyis épp a Tiszára készülök, és jól fog jönni a vízhatlan zsák. 3 hónapot szenvedtem vele (nehéz volt és kényelmetlenül lehetett kivenni belőle bármit is). Ekkor döntöttem el, hogy kicsit tudományosabb alapokra kell helyezni a táskaválasztást (azaz át kell gondolni, mielőtt csak úgy vakon veszek egyet).

Gourdon

Canon D60 - 17-40mm f/4L @ ISO 400

Egy márciusi hajnalon sikerült rávenni a kollégákat, hogy hajnali 4-kor autózzunk ki a Sophia Antipolis melletti hegyekbe fotózni, hogy még a konferencia előadásai előtt visszaérjünk. Üzleti utakra, ahol felmerül a fotózás lehetősége általában csak a D60 és a 17-40 jön velem, egy kicsi Lowepro Nova 1 táskában.

A méret

Mekkora is kell legyen a megfelelő táska? Értelemszerűen akkora, hogy az összes szükséges felszerelés beleférjen. Ha túl kicsi, akkor olyan dolgot is otthon kell hagyni, amire egyébként szükség lenne majd terepen (pl zseblámpa), ha túl nagy, akkor pedig akadályozza a fotós a munkában. Sajnos a gyártók által megadott adatok inkább csak tájékoztató jellegűek. Nem arra gondolok, hogy 15 centi helyett csak 12.5 a táska belmagassága, hanem arra, hogy mi is fér el benne. Több gyártó website-ján is minden táska mellett ott szerepel, hogy milyen felszerelés fér el benne – amit a valóságtól erősen elrugaszkodottnak találtam. Nézzük sorra azokat a faktorokat, melyeket a kiválasztásnál nézni szoktam.

Belmagasság. Egyszerű mérőszámnak tűnik, nevezetesen, hogy milyen magas szerkezet fér el a táskában. A váz magassága (hátizsákok esetén) vagy a leghosszabb objektív hossza (oldaltáska esetén) határozza meg. Itt a leginkább félrevezetőek a publikált adatok. Nézzünk egy példát! Egy Canon D60 plusz elemtartó plusz gyorscsere-talp 16 cm magas. Egy 1D 17 cm. Ezek után erősen elcsügged az ember, ha az átlag 15 centis belmagasságú táskák közül kell választania. Esetemben például szükségtelenül nagy hátizsákot vettem, csakis a belmagasság miatt.

Hosszúság/szélesség. Hátizsákok esetén kevéssé fontos, mint a belmagasság. Mind hátizsák, mind oldaltáska esetén befolyásolja a "praktikusság" faktort.

Súly. Az egyik legfontosabb szempont, ha túrázni kíván vele az ember, vagy akár egy nagyobb eseményen hosszú órákat kell cipelnie. Hátizsákból sokkal nehezebbet lehet órákon át viselni, mint oldaltáskából.

Külső zsebek. A rengeteg apró "bigyó" tárolására. Az sem rossz, ha egy hosszabb túra alatt van hova tenni a vizet és az uzsonnát.

Praktikusság. Hogyan lehet elrendezni benne a felszerelést? Minden elfér, vagy nagy üres helyek maradnak? Mennyire könnyű ki-be pakolni az eszközöket? Ezek mind olyan dolgok, amiket nem lehet számszerűen kifejezni, de mégis hatalmas előnyt jelenthetnek.

Repülőgép-kompatibilitás. Ha a méret nem riaszt el a túlságosan nagy táska vásárlásától, itt ez a mérőszám, amely drasztikusan visszavágja a maximális méreteket. Mind súlyban, mind egyéb dimenziókban. Végül is ez volt az a szempont, amely rásegített a megfelelő hátizsák kiválasztására. De erről majd később!

Notebook elfér benne? Lévén digitális fotózással foglalkozom, fontos szempont, hogy tárolót hogyan tudok magammal vinni. 1-2 napra elgendó CF kártya mellett szükség van valami nagyobb háttértárra is. A CF-ről diszkre másoló kis készülékkel szemben a notebookokat preferálom, mivel a nap során készült képek végignézése sokat számít.

Oldaltáska vagy hátizsák?

Ha az előző kritériumok alapján sikerül tisztázni, hogy milyen táskát is keresünk, akkor jön még egy nagy dilemma. Oldaltáska, avagy hátizsák?

Attól függ mire. Túrázni a Magas Tátrában oldaltáskával szinte bizonyosan több napos hátfájást okoz. Egy repülőshow-n azonban nagyon kellemetlen állandóan levenni a hátizsákot – kivenni a cuccot – visszavenni. Oda inkább egy oldaltáska való.

Tavaly novemberben kollégámmal egy két hete Colorado-fennsíki túrára készültünk. Hosszasan kerestem olyan táskát, melybe a D60, a vinni szándékolt 4 objektív (20/2.8, 24-70/28, 70-200/2.8 IS, 400/5.6), az egyéb kiegészítők, a notebook is belefér, valamint fel tudom vinni a repülőgépre (legalábbis kiterjedésében, mert a fenti cucc a 6 kilós limitet jócskán felülmúlta – ilyenkor kell pár percig olyan arcot vágni a beszállásnál, mintha pihekönnyű kis táska lenne nálunk J). A Lowepro Stealth Reporter 650 AW mellett döntöttem, ami oldaltáska.

Repülőre felengedték, a kocsiban elfért a vezetőülés és a hátsó ülés között a padlón, sőt, 1-2 nap múlva már magam mögé nyúlva vakon is ki tudtam belőle venni a megfelelő eszközt (ami egy esetben igencsak hasznosnak bizonyult – enélkül biztosan nem készült volna el a kép). Könnyű is volt, szóval mindenben jobbnak tűnt, mint a Dryzone. Egyetlen olyan pont volt, ahol bántam, hogy ezt választottam. Arches. 5km-es gyalogtúra a Delicate Arch-hoz. Naplemente előtt, rohanás. Ugyan a notebook és a 400-as lencse, meg pár éppen szükségtelennek ítélt apróság a motelben maradt, de még így is izzasztó és hátfájdító volt felmasírozni vele a hegytetőre.

A túra után elkezdtem gondolkodni azon, hogy nekem inkább mégiscsak egy hátizsák lenne megfelelő (a Dryzone-nal szerzett tapasztalatok alapján), mint oldaltáska. Jó volt a 650-es fizikai mérete, valami ekkorát kerestem. Azonban ami megfelelő lett volna, azoknak mind kicsi volt a belmagassága. Illetve azt hittem! Egy merész ötlettől vezérelve vettem egy Lowepro MiniTrekker AW hátizsákot. Már első nap tudtam, hogy megtaláltam amire vágytam. Kicsi, könnyű, repülőre is fel lehet vinni, és a 12.5 centi belmagasság ellenére is elfér benne a D60, sőt az 1D MkII is! Kicsit feszül a teteje, de messze nem kritikusan. Notebooknak hely ugyan nincs benne, de ez elhanyagolható a rengeteg előnyéhez képest. (A Lowepro nemrégiben jelent meg egy új típussal a CompuTrekker-rel. Ez mindenben megegyezika Mini-vel, csak pluszban még egy notebook tartó is van a hátoldali részében).

A jelenlegi helyzet

Jelenleg a MiniTrekker van mindennapi használatban. A Dryzone fogja a port, illetve a Tiszára szoktam járni vele, de akkor is csak másodlagos hátizsáknak dobom be a csomagtartóba.

Rettenetesen meglepődtem, amikor kiderült, hogy mennyi minden fér el a MiniTrekkerben! Az alábbi képen látható a teljes felszerelés benne (általában otthon marad belőle, ami tuti, hogy nem kell aznap). A legnagyobb problémát a napellenzők jelentették. A 70-200-asra visszafelé feltéve befért (kicsit púpos az oldala). A lencse hátsó oldal alá még betettem egy elválasztót, hogy kicsit megemelje azt. Ennek, és a 400-asnak is kicsit oldalra kellett fordítani a talpát (rajtuk az Arca-Swiss stílusú gyorscseretalpak látszanak). Lévén a 400-asnak visszahúzható napellenzője van, azzal nincs baj, könnyen elfér. A két másik objektív nagy napellenzőit a 400-as hátsó részére szoktam rátenni, úgy, hogy a lencse végére előtte még ráhúzom az 1.4x telekonverter kis zacskóját. Ez megakadályozza, hogy a lencse vége feltépje a napellenző belső filc borítását. A zacskóra először a 24-70-es napellenzője jön rá, majd azt követi a 17-40-esé.

A telekonverter és a két közgyűrű egymásba kapcsolva, a végükön egy-egy zárósapkával oldalt fekszik. A zárósapkák közül a telekonverterét szoktam használni, mivel az magasabb, mint a szokásos – így az sem jelent bajt, ha a telekonverterre magában kell a két sapkát rátenni ha mind a két közgyűrű használatban van.

Ha a D60 helyett az 1D MkII kerül a zsákba, akkor a telekonverter-közgyűrű együttest fel kell állítani, és az elválasztót egy kicsit odébbtenni, lévén a váz nagyobb.

A zsák felső részében lévő zsebekben apróbb kiegészítők vannak. Az alsó széles zsebben a távkioldó, pár mikroszálas lencsetörlő. Mivel a 24-70-es kilóg a zsák tetjének síkjából, ezért ennek a zsebnek a jobb oldalára nem teszek semmit, nehogy azt megnyomja a lencse vége. A felső két zsebben egy iránytű, a lencse- és váztalpak csavarjaihoz való imbuszkulcs, egy a vakupapucsba tolható vízmérték, illetve jobb oldalon egy ColorChecker kapott helyet.

A külső zsebbe került minden más "bigyó". Egy 77mm-es polár és egy 77mm-es 8x ND szűrő, pumpa, teveszőr ecset, lencsetisztító folyadék, 10x22-es látcső, akkumulátorok, zseblámpák (egy Petzl Zipka Plus és egy Mini Maglite), állvány kulcs, bicska, memória kártyák, illetve egy fekete baseball sapka (ami napellenzőként is használható szükség esetén).

Alkalmanként kívülre még egy GPS-t is be tudok dobni.

Most minden elfér, amit használok. Azonban át kell ismét gondolnom a táskakérdést, ha egyszer lesz egy 500-as telém...

Frissítés - 2005. január

Pár dolog változott az elmúlt időszakban - azaz újabb táskákat sikerült kipróbálnom és beszereznem. Az első ezek közül a Lowepro Nova 1, ami két funkciót is ellát. Egyrészt a töltők és kábelek tárolására szolgál. Ha kifejezettem fotózás végett utazom, akkor így egy az egyben bekerül a keményfalú bőröndbe. Másrészt rövidebb üzleti utak esetén, amikor felmerül az esetleges fotózás lehetősége, akkor pedig átvedlik elsődleges fotóstáskává - a D60 kerül bele az elemtartótól megfosztva, a 17-40-es objektív, és pár kiegészítő apróság (tartalék aksik, memóriakártyák, stb).

Egy hátizsák is került az arzenálba: a Lowepro Computrekker AW. Nagy vonalakban megegyezik a korábban bemutatott MiniTrekker-rel, hajszálnyit szélesebb és magasabb, kevéssé szorosan vannak benne az eszközök. Illetve, ami a lényeg, hogy egy notebook is elfér a hátsó rekeszben. Itt megjegyezném, hogy a kisebb, vékonyabb, notebookok számára elég csak a hely (a Dell Latitude D600 elfér benne).

A DryZone 200 helyét is más megoldás vette át. Ha az ezközök elemek elleni védelmére van szükség, akkor most a STORM CASE iM2500 kerül elő. Sőt, ebben tárolom a vázakat és az optikákat. Kicsit nagyobb a kapacitása, mint a Dryzone-é volt, és a kemény fedél az ütésektől is véd, gyakorlatilag törhetetlen. Egyébként ugyanúgy víz-, por- és légmentesen záródik.

Két rétegben foglalnak benne helyet az eszközök. A fenti képen a felső réteg látható. A jobb oldalon a vázak és az objektívek leérnek a táska aljáig, így itt nincs második réteg alul. A bal oldali objektívek alatt azonban van még szabad hely, ahol egy-két dolog elfér.

Ezen a képen az alsó réteg látható, ahol pár aksi, vaku tartozékaival, és egy 500D makró előtétlencse foglal helyet. A vaku és az objektívek között egy-egy vékony elválasztó habszivacs van (amik közül az egyiket a képen kivettem, hogy a vaku látható legyen), ami az összeütődéseket hivatott megakadályozni.