A színkezeléssel foglalkozó sorozat előző részében a színkezelés
alapjaival ismerkedtünk meg. Most pedig az egyik leglényegesebb dologgal,
a nyomtatással foglalkozunk. Mindenki szeretné, ha a képernyőn látható kép
alapján meg lehetne mondani, hogy milyen is lesz a nyomat. Az előző
részben ismertetettek alapján mindent beállítottunk, majd ekkor merül fel
a kérdés: hogyan bírjuk rá a nyomtatót arra, hogy megfelelően használja a
profilokat, vagy egyáltalán végezzen színkezelést.
Alapvetően két módszer áll rendelkezésünkre a nyomtatás
elvégzésére. A kettő abban különbözik, hogy a színterek között konverziót
ki végzi:
- Színkezelés és konverzió a nyomtató meghajtóban, illetve
- Színkezelés és konverzió a szerkesztő alkalmazásban (a példákban
Photoshop CS-t használtam illusztrációnak).
A továbbiakban mint a két módszert megvizsgáljuk, kétféle
nyomtatótípus (Epson 2100 és Canon 905D - utóbbi képernyőképeiért köszönet
Sefinek) beállításaira is kitérünk.
Színkezelés a nyomtató meghajtójában
Ebben az esetben a working space és a nyomtató színtere
közötti konverzió elvégzését teljes egészében a nyomtató meghajtója végzi
- minek következtében gyakorlatilag semmilyen behatásunk nincs a koverziós
folyamatra.
A szükséges beállítások kicsit el vannak rejtve: a Print párbeszédpanelen be kell kattintanunk a Show More
Options jelölőnégyzetet, és kiválasztanunk a Color
Management beállításokat a legördülő listából. Ezek után két
csoportot láthatunk Source Space és Destination Space nevekkel. A Source Space határozza meg, hogy a színtér konverzió
során melyik színtér legyen a forrás. A Document kiválasztás a
working space használatát jelenti. (A Proof-ról majd a sorozat
Soft Proofing részében lesz szó.)
A Destination Space határozza meg, hogy hová konvertálunk, azaz a nyomtató színterét. Ha
a konverziót a nyomtatóra kívánjuk bízni, akkor itt a Printer Color
Management opciót kell kiválasztanunk, ahogy az a következő ábrán
látható.

Photoshop beállítás: színkezelés a
nyomtatónál
Bizonyos források azt mondják, hogy ilyenkor a Same
as Source profilt kell választanunk. Hogy megértsük miért helytelen
ez, össze kell hasonlítani a Printer Color Management és a Same as Source opciókat!
Printer Color Management - Ebben az esetben a Photoshop változtatás nélkül kiküldi a
fájlt a nyomtatóra, eközben beleteszi a working space profilját (a fenti
példában ez az Adobe RGB). Mivel a profil együtt utazik a kinyomtatott
fájllal, így a nyomtató tudni fogja, hogy miként kell értelmezni a
színeket, és el tudja végezni a fájllal küldött profil és a sajátja között
a konverziót.
Same as Source - Ebben az esetben is
változtatás nélkül küldi ki a Photoshop a fájl, viszont nem teszi bele a
profilt. Úgyhogy a nyomtató csak találgatni tud, hogy miként is kell
értelmezni a színeket az adott fájlban. A színkezelés egyik lényegi pontja
pedig a találgatások megszűntetése. Egyetlen dolog van, mikor ez az opció
fontos lehet - mégpedig a nyomtató profilok készítésekor. Ekkor ugyanis a
tesztábrát mindenféle konverzió nélkül kell kinyomtatnunk.
Ezek után már csak a nyomtató meghajtóját kell rábírnunk,
hogy végezze el a szükséges konverziót.

Epson 2100 beállítás: színkezelés a
nyomtatónál
Az Epson 2100 esetén a Main fülön az Advanced gombra kattinva jutunk el a színkezelési beállításokhoz.
Itt az ICM jelölőnégyzetet kell kiválasztani. A nyomtató ezek
után a papírbeállításnak megfelelően választ egy profilt (Mac OS esetén),
vagy a nyomtatóhoz rendelt egyetlen generikus profilt használva (Windows
esetén) végzi el a konverziót.

Canon i905D beállítás: színkezelés a
nyomtatónál
Canon 905D esetén a Main fülön a Color
Adjustment szekcióban a Manual opciót kell választanunk, és
utána a Set gombra kattintva jelenik meg az ablak, ahol a
beállítást elvégezhetjük. Közben azon tűnődöm, hogy az Automatic opció mire is lehet jó - leginkább úgy tűnik, hogy a véletlenszerű
szinonímájáról van szó, úgyhogy kerülendő.
Színkezelés a szerkesztő alkalmazásban
Két okból választhatjuk ezt a módszert. Egyrészt, ha
kicsit több kontrollt szeretnénk a konverziós beállítások felett, vagy nem
bízunk a nyomtatómeghatjó konverziós motorjában (vagy egyszerűen csak nem
tetszik az eredmény, amit látunk). Másrészt pedig - és ez a nyomósabb
indok - ha olyan papír/tinta kombinációkra szeretnénk nyomtatni, amit a
meghajtó helyből nem ismer. Utóbbihoz tartoznak a saját magunk (vagy erre
specializálódott cég) által készített professzionális profilok is. Tehát
ha rendelkezünk profillal a papír/tinta párhoz, amit használni is
szeretnénk, akkor ezt a módszert kell követni!
Megjegyzés. A nyomtató profilok egy adott papír, tinta, dpi
(utóbbi nem mindig szabályozhatjuk a meghajtóban) beállításcsoporthoz
tartoznak. Amennyiben ezek bármelyike változik, másik profilt kell
készítenünk/készíttetnünk.
Az eltérés az előző módszertől a Photoshop-ban annyi,
hogy meg kell adnunk a használni kívánt nyomtató profilt.

Photoshop beállítás: színkezelés az
alkalmazásnál
Két új beállítási lehetőség is rendelkezésünkre áll ezek
után, ami a konverziót szabályozza. Először is megadhatjuk a rendering
intent-et (ezek ismertetését lásd az első részben). A másik pedig a Black Point Compensation. Ahhoz, hogy megértsük, mire is jó ez,
érdemes összehasonlítani egy nyomaton és a monitoron a fekete és a sötét
tónusok megjelenítését. Látni fogjuk, hogy a fekete nem egyformán fekete.
Egyik sötétebb, mint a másik. Például a matt papírra készült nyomatok
esetén a fekete szürkésnek tűnik, ha összehasonlítjuk a monitor
feketéjével (kisebb a maximális sűrűsége a fekete tintának). Ha csak simán Relative Colorimetric konverziót csinálunk, akkor azok a sötét
tónusok, amik kilógnak a nyomtató színteréből, levágásra kerülnek (lásd
alábbi ábra bal oldala).

Az ábrán látható két színtér jól illusztrálja mondjuk az
Adobe RGB és a nyomtató színterének viszonyát. A nagyobb, rózsaszín,
színter ebben az Adobe RGB-t jelenti, a kisebb, zöld, pedig a nyomtatóét.
Ha bekapcsoljuk a Black Point Compensation-t, akkor az egész kép
színei összenyomásra (vagy széthúzásra, ha a másik irányba konvertálunk)
kerül (jobb oldali ábra), így esetünkben a feketék a papíron
reprezentálható legfeketébb tónusra képeződnek le. Ettől az árnyékos
területek részletgazdagsága megnő.
Az Epson a profiljaihoz a Relative Colorimetric konverziót és a Black Point Compensation bekapcsolását
javasolja. Tapasztalataim azt mutatják, hogy sokkal szebbek lesznek így a
nyomatok, mint kikapcsolt BPC-vel.

Epson 2100 beállítás: színkezelés az
alkalmazásnál
Visszatérve a nyomtató beállításához. A fentiekben
bemutatott párbeszédpanelen most ki kell kapcsolnunk a nyomtató
színkezelését, lévén a szükséges konverziót a Photoshop már elvégezte, a
nyomtatónak nincs más dolga, mint egy az egyben lenyomtatni a képet.

Canon i905D beállítás: színkezelés az
alkalmazásnál
Canon nyomtatók esetén csak annyi a teendőnk, hogy
kikapcsoljuk a nyomtató színkezelését, és készen is állunk a
nyomtatásra.
Végezetül egy fontos megjegyzés: A KÉT MÓDSZER KÖZÖTT
SZABADON VÁLASZTHATUNK (mindazonáltal javaslom a szerkesztő alkalmazásra
hagyni a színkezelést), VISZONT A KETTŐT KEVERNI NEM SZABAD! Azaz például
ne adjunk nyomtató profilt és hagyjuk bekapcsolva a nyomtató
színkezelését, mert ekkor a "dupla profilhasználat" problémájába futunk,
azaz duplán fogunk konvertálni - és az eredmények finoman szólva rondák
lesznek.
Kalibrációs ábra (target) nyomtatása
Van egy speciális eset, amikor az a célunk, hogy a
színkezelést teljes mértékben kiiktassuk: a nyomtatóprofilok készítése. A
profilírozást végző cégtől kapott kalibrációs ábrát (vagy ha saját magunk
végezzük a műveletet, akkor a profilírozó szoftver által adott ábrát) úgy
kell megnyitnunk a szerkesztő alkalmazásban, hogy ne legyen semmilyen
profil hozzárendelve. Photoshop esetén ez a Leave as is (don't color
manage) opció választását jelenti.

Kalibrációs ábra megnyitása
Annak ellenére, hogy az ábrához semmilyen profil nincs
megadva, a Photoshop a working space-t fogja feltételezett profilként
használni a képernyőn való megjelenítéshez (azaz working space - monitor
konverziót végez), nyomtatásnál viszont minden rendben történik.
A nyomtatás pofon egyszerű. Az előbbiekben már
ismertetett Same as source opciót kell választanunk print
space-nek.

Kalibrációs ábra nyomtatási
beállításai
Gondoskodnunk kell arról is, hogy a nyomtatón ki legyen
kapcsolva a színkezelés (ugyanúgy mint a "Színkezelés a szerkesztő
alkalmazásban" esetben). Ne felejtsük el megvárni, amíg a frissen
nyomtatott kalibrációs ábra megszárad, és már vihetjük is leméretni!
Természetesen nem várhatjuk el, hogy a nyomtató pontosan
ugyanazokat a színeket jelenítse meg, mint a monitor (lévén a két eszköz
fizikailag különbözik abban is, ahogy a színeket láthatóvá teszi, és a
színterük is eltérő), viszont van egy hasznos segédeszközünk, amivel képet
kaphatunk már a monitoron arról, hogy hogyan fog kinézni a nyomat. Ez a
Soft Proofing, amiről a sorozat következő részében lesz szó.
|